(23. fejezet) Egy váratlan tett...

Új nap...Ugyanaz a körforgás.
 Max és Brooke sülve-főve együtt, Roonie majd felrobban a méregtől, a lányok a fejüket rázzák, a fiúk szintén.
-Megvan mit csináljunk! Ez így nem mehet tovább! Hozunk össze egy találkozót! Jön Roonie is meg a szerelmespár is!-ajánlotta Emma.
-Az jó lesz! Kérdezzük is meg őket!-és mindenki odament valamelyikőjükhöz.
Utána...:
-Maxék ott lesznek.Roonie mit mondott?-kérdezték a srácok.
-Hát...nagy nehezen, de ott lesz. Ja! De azt mondta hogy ne várjuk hogy ő majd jópofizik Brookkal...-mondták a lányok.
-Akkor az szép lesz így...-tette hozzá James.
-Nem baj...majd legfeljebb húzunk közéjük egy betonfalat xD-viccelődött Adam.
-Tán csak nem ugranak egymás nyakának!-mondta Jess.
-Na akkor este 7-re értetek megyünk...sziasztok! Szia Jess...-köszönt el Adam és sejtelmesen vigyorgott Jessicára.
-Ez meg mi volt?!-nézett nagy szemekkel Jessre, aki mosolyogva arrébcsusszant.
-Te érted ezt?!-tárta szét a karját Emma és Jamesre nézett de ő is csak a fejét rázta. Aztán elmentek órára.
A találkozó előtt:
-Én nem akarok velük tölteni egy estét!! Gyűlölöm Brookot!! Gyűlölöm!!-bosszankodott Roonie.
-Márpedig eljössz és megpróbálod jól érezni magad!!-mondta Jess.
Jöttek is asrácok. Roonie morcosan ment mellettük. A pizzázóba érkezve már ott ült Max és Brooke is. Kedvesen mosolyogtak rájuk.
-Sziasztok!!-kiáltott Brooke.-Ide gyertek!-mondta nekik.
-Sziasztok!-köszönt vissza a két srác és a két lány egyszerre nekik. Ám Roonie keresztbe tette a karját és egy szót sem szólt. Jess megbökte és mérgess szemmel nézett rá.
-Hello...-köszönt végül Roonie unottan.
-Rendeltetek már pizzát?-kérdezte Adam.
-Igen. gyrososat rendeltünk. Az megfelel mindenkinek?-kérdezték.
-Igen persze jó lesz.-mondták. Ám Roonie megint csak ennyit válaszolt:
-Király...-és még mindig ült unottan.
-Na akkor...ti milyen ételeket szerettek még?-hozta fel a témát Emma.
-Én nagyon szeretem még a tengeri herkentyűket, és a zöldségeket.-vágta rá Brooke.
-Chööö....-nyögött Roonie.
-Parancsolsz?!-mondta neki Brooke. De Roonie csak a fejét rázta.
-És Brooke szeretsz sportolni?-kérdezte Emma.
-Hát nem vagyok valami jó sportoló. Mindig összeakad a lábam.-nevetett Brooke.
-Óóóó...akkor már értem azokat a nagy combokat.-nevetett vissza Roomie.
-Na ebből elég!! Roonie gyere velem!-felállt az asztaltól Max és megragadta Rooonie kezét és kivezette az udvarra.
-Elárulnád, hogy mi a franc bajod van?! Mióta összejöttem Brookkal hozzám sem szólsz ha meg igen akkor flegmán...Meg megalázod Brookot most is! Mi van veled Roonie?! Én nem ilyennek ismertelek meg!-kérdezte végig a lány szemébe nézve.
Roonie egy szót sem szólt. Sóhajtott egy nagyot és végül belekezdett:
-Szóval tudni akarod mi bajom van?!-mondta és megcsókolta a srácot. Maxnek elállt a lélegzete. Kerek szemekkel nézett Rooniera.
-Tudni akartad...Én elmondtam remélem érted...-megfordult és elindult hazafelé.
Max vágyakozva és még mindig meglepetten nézett utána. Mintha újra fellobbant benne valami...valami, ami régen erősen kötötte a lányhoz. Még kinnt állt egy ideig aztán zavartan bement a többiekhez...